Manx nyelv
| Manx nyelv Yn Ghaelg, Yn Ghailck | |
| Beszélik | Man sziget |
| Beszélők száma | 1689 (Utolsó anyanyelvi beszélője 1974-ben halt meg, de később helyiek egy csoportja felkarolta a manx nyelv ügyét, és 2001-ben már 1689-en (az összlakosság 2,2%-a) beszélték második nyelvként) fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Kelta nyelvek szigeti kelta Q-kelta Manx nyelv |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |  Man sziget |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | gv |
| ISO 639-2 | glv |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Yn Ghaelg, Yn Ghailck témájú médiaállományokat. | |
A manx nyelv vagy manx gael (saját nyelven Yn Ghaelg, Yn Ghailck) a Skócia és Észak-Írország közti kis szigeten, Man-szigetén beszélt gael nyelv. A modern ír és skót gael nyelvhez áll közel. Az indoeurópai nyelvcsaládon belül a kelta nyelvek csoportjába tartozik. 2009-2022 közt - utólag átmenetileg - kihalt nyelv volt az UNESCO szerint.[forrás?]
Története
[szerkesztés]A nyelv a 10. és 17. század között vált ki a középírből és fejlődött saját útján, ám a 19. századra használatát kiszorította az angol. 1848-ban Joseph George Cumming angol régész azt írta: "Csupán néhány személyt találhatni (és ne a fiatalok között keressük őket), akik nem angolul beszélnek." Henry Jenner cornwalli keltológus becslése szerint 1874-ben Man sziget lakosságának 30%-a beszélte a nyelvet (41 084-ből 12 340). 1901-ben a hivatalos adatok szerint a lakosság 9,1%-a beszélte valamilyen szinten a manxot, ez az érték 1921-re 1,1%-ra csökkent. A lehetséges okok között első helyen említendő: a Man szigeti szülők úgy gondolták, hogy gyermekeik boldogulásának kulcsa az angol nyelv ismerete, így manxra egyre kevesebben taníttatták gyerekeiket. A 20. század közepére már csak néhány öreg anyanyelvi beszélő maradt, köztük az utolsó, Ned Maddrell 1974. december 27-én halt meg.
A manx nyelv védelmében 1899-ben alakult meg az Yn Cheshaght Ghailckagh társaság, de igazán hatékony munkára, látványos eredményekkel csak a 20. század végén került sor, s ehhez sok segítség érkezett külföldről is. Az ekkor bevezetett rehabilitációs programnak köszönhetően sokan második nyelvként tanulják ma is a manxet. Az angol–manx kétnyelvűek száma is nő, köszönhetően annak, hogy egyre több gyereknek a helyi nyelvet is beszélő szülei vannak, így az otthon falai között beszélt nyelv ismét a manx lett. A Man szigeti önkormányzat kezdeményezésére 2003-ban megkezdődött a tanítás a Bunscoill Ghaelgagh-ban, és második nyelvként oktatják több általános és középiskolában. Az Isle of Man College-ban és a Centre for Manx Studiesban is egyre több lehetőség nyílik a manx nyelv tanulására, a szigeten kívül pedig az Edinburgh-i Egyetemen folyik oktatás a Man sziget kultúrájáról, történelméről és nyelvéről. Ma már léteznek manx nyelvű drámakörök, s 1984-ben elkészült az első manx nyelvű film is: a 22 perces, 18. századi manx népzenével aláfestett Ny Kiree fo Niaghtey / Bárány a hó alatt című alkotás, amelyet a Cardiffban rendezett V. Kelta Filmes és Televíziós Fesztiválon mutattak be.
A 2001. évi népszámlálás alapján a 76 315 főnyi lakosság 2,2%-a, azaz 1689 Man szigeti beszéli a manx nyelvet. A hagyományos manx nevek kezdenek újra népszerűvé válni a szigeten, női nevekben különösen a Moirrey, Voirrey (a Mary/Mária manx megfelelői), Breeshey, Breesha (Bridget/Brigitta), Aalish/Ealish (Alice/Alíz), a férfi nevek között az Illiam (William/Vilmos), Orry (régi Man szigeti király), Juan (Jack/Jakab), Ean (John/János), Pherick (Patrick/Patrik). Nem ritkák az olyan, a régmúltig visszavezethető kelta-germán nevek sem, mint a Fenalla (Fionnuala néven a kelta mitológia hősnője) és a Freya (az óészaki mitológia istennője).
Helyesírás
[szerkesztés]A manx helyesírás nem a klasszikus kiejtéskövető gael szabályokat tükrözi, hanem walesi és angol hatásról árulkodik. Ennek megfelelően használja például az angolban megszokott y és w betűket, illetve az oo és ee betűkapcsolatokat. Példával érzékeltetve: a sziget manx nevének kiejtés utáni írásmódja az ír helyesírás szerint Oileán Mhanainn, skót helyesírás szerint pedig Eilean Mhanainn volna, míg ugyanazon hangsor manx írásmódja: Ellan Vannin.
Az alábbi példában egy mondat mai és hagyományos manx írásmódját látjuk, illetve összevetésül az ír és skót megfelelőjét is:
- Mai manx: Ta’n Gaelg feer ghoan çheumooie jeh Ellan Vannin, agh fod pobble ennagh screeu ee ayns çheeryn elley.
- Hagyományos gael írású manx: Tà’n Ghaelg fìor-ghónn teabh a-muigh de Eilean Mhannain, ach faod pobal eanach scrìobh ì ans tìoran eile.
- Ír: Tá an Ghaeilge an-ghann (fíor-ghann) taobh amuigh de Oileán Mhannanáin, ach féadann daoine [pobal] éigin(each) í a scríobh i dtíortha eile.
- Skót gael: Tha a’ Ghàidhlig glé ghann (fìor-ghann) taobh a-muigh de Eilean Mhannain, ach faodaidh daoine [pobal] igint(each) ì a sgrìobhadh ann an tìrean eile.
Ha létezett is manx írásbeliség a reformáció előtt, nyomai elmosódtak, történeti emlékei eltűntek az eltelt századok során. Az egységesített manx helyesírás elterjedése az 1700-as évekre tehető, amikor anglikán templomokban e rendszer alapján kezdtek írni. Az új helyesírást a walesi születésű John Phillips (1605–1633) dolgozta ki, aki lefordította manxra az anglikán egyházak szertartáskönyvét (Book of Common Prayer).
Manx nyelvhasználat a hétköznapokban
[szerkesztés]Manx nyelvű feliratokkal találkozhatunk az utcákon, az üzletekben és a közintézményekben is, de a manx nyelvből hiányoznak a modern üzleti, közgazdasági és jogi kifejezések megfelelői, így használata ezekre nem terjed ki.
Az üzleti és az önkormányzati dolgozók viszonyulása a manx nyelv használatához változó, a pozitív fogadástól az elutasításig mindenféle vélemény megtalálható. A nyelvet beszélők néha ódzkodnak a manx használatától, vagy az ellenséges fogadtatástól félve nem ismerik el, hogy beszélik a nyelvet.
A kizárólag angolul beszélő közösségekben – hasonlóan a 19. századhoz – ellenszenvet válthat ki a manx nyelv használata, hiszen a számukra érthetetlen nyelv használatával kirekesztettnek érzik magukat a társalgásból. Ezért a manx nyelvet beszélők száma folyamatosan csökken, mára a legtöbb Man szigeti elfelejtette a nyelv alapjait és képtelen megfelelően kiejteni a manx hely- és utcaneveket.
A manxot továbbra is használják az évenkénti Tynwaldon, amikor az ún. olvasó (Yn Lhaihder) kihirdeti az új törvényeket.
A manxot mint regionális nyelvet elismerte a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, illetve a Brit–Ír Tanács, viszont a manx kultúra ápolása nem tartozik a gael nyelvű közösségeket összefogó Columba Project célkitűzései közé.
Manx irodalom
[szerkesztés]Az 1600-as éveket megelőző korokból nem ismerünk manx nyelvemléket. A Bibliát és az anglikán egyház hivatalos szertartáskönyvét, a Book of Common Prayert a 17–18. században fordították le. A hagyományos manx öröménekek, a carvalok éneklésének hagyománya ma is él.
Mássalhangzó-hasonulás
[szerkesztés]Hasonlóan a többi modern kelta nyelvhez, a manxban is megtalálható a mássalhangzó-hasonulás jelensége, azaz a szókezdő mássalhangzó átalakul a morfológiai és/vagy szintaktikai kontextusból fakadó mássalhangzóvá. A manx nyelvre a mássalhangzók zöngétlenedése jellemző, míg a többi rokon nyelvre a zöngésedés is. A 20. század vége felé ez a rendszer már megbomlott, hiszen a nyelvtanulók nem tudták olyan pontosan megtanulni, hogy mikor alkalmazandó a hasonulás.
| eredeti mássalhangzó | zöngétlenedett változat | zöngésedett változat |
|---|---|---|
| p [p] | ph [f] | b [b] |
| t, th [t] | h [h] | d [d] |
| çh [tʃ] | h [h] | j [d͡ʒ] |
| c, k lágy (palatális) [c] | ch [ç] | g [ɟ] |
| c, k kemény (veláris) [k] | ch [x] | g [ɡ] |
| b [b] | v [v, w] | m [m] |
| bw [bw] | w [w] | mw [mw] |
| d, dh [d] | gh [ɣ] | n[n] |
| j [d͡ʒ] | y [j] | n'y [nj] |
| g lágy (palatális) [ɟ] | y, gh [j] | ng [ŋ] |
| g kemény (veláris) [ɡ] | gh [ɣ] | ng [ŋ] |
| f [f] | - | v [v] |
| s [s] | h [h] or t [t] | s [s] |
| st [st] | t [t] | st [st] |
| sl [sl] | cl [cl] or l [l] | sl [sl] |
| sh [ʃ] | h [h, ç] | sh [ʃ] |
| m [m] | v [v, w] | m [m] |
| mw [mw] | w [w] | mw [mw] |
Gyakoribb szavak, kifejezések
[szerkesztés]| Skót gael megfelelő | Ír megfelelő | Manx gael megfelelő | Magyarul |
|---|---|---|---|
| Fàilte | Fáilte | Failt | Üdv |
| Halò | Haileo vagy Dia dhuit (szó szerint ’Isten legyen veled’) | Hello | Helló |
| Latha math | Lá maith | Laa mie | Jó napot! |
| Ciamar a tha thu? | Conas atá tú? (Cad é mar atá tú? Ulsterben) | Kys t’ou? | Hogy vagy? |
| Ciamar a tha sibh? | Conas atá sibh? (Cad é mar atá sibh? Ulsterben) | Kanys ta shiu? | Hogy vagytok? |
| Madainn mhath | Maidin mhaith | Moghrey mie | Jó reggelt! |
| Feasgar math | Trathnóna maith | Fastyr mie | Jó napot! |
| Oidhche mhath | Oíche mhaith | Oie vie | Jó éjszakát- |
| Ma ’s e do thoil e | Más é do thoil é | My saillt | Ha lenne szíves… |
| Ma ’s e (bh)ur toil e | Más é bhur dtoil é | My salliu | Ha lennének szívesek… |
| Tapadh leat | Go raibh maith agat | Gura mie ayd | Köszönöm. |
| Tapadh leibh | Go raibh maith agaibh | Gura mie eu | Köszönjük. |
| Dè an t-ainm a tha ort? | Cad é an t-ainm atá ort? or Cad is ainm duit? | Cre’n ennym t’ort? | Hogy hívnak? |
| Dè an t-ainm a tha oirbh? | Cad é an t-ainm atá oraibh? | Cre’n ennym t’erriu? | Mi a nevetek? |
| Is mise… | Is mise… | Mish… | … vagyok |
| Slàn leat | Slán leat | Slane lhiat | Szia (búcsúzás) |
| Slàn leibh | Slán libh | Slane lhiu | Sziasztok (búcsúzás) |
| Dè a tha seo? | Cad é seo? | Cre shoh? | Mi ez? |
| Slàinte | Sláinte | Slaynt | Egészség! (koccintáskor) |
| Manx | magyar | Legközelebbi ír megfelelő | Legközelebbi skót-gaelic megfelelő |
|---|---|---|---|
| Moghrey mie | Jó reggelt! | Maidin mhaith | Madainn mhath |
| Fastyr mie | Jó estét! | Tráthnóna maith | Feasgar math |
| Slane lhiat. Slane lhiu | Viszlát! | Slán leat, Slán libh | Slàn leat, Slàn leibh |
| Gura mie ayd, Gura mie eu | Köszönöm. | Go raibh maith agat, Go raibh maith agaibh | tapadh leat, tapadh leibh |
| baatey | hajó | bád | bàta |
| barroose | busz | bus | bus |
| blaa | virág | bláth | blàth |
| booa | tehén | bó | bò |
| cabbyl. egh | ló | capall, each | capall, each |
| cashtal | kastély | caisleán, caiseal | caisteal |
| creg | szikla | carraig | carraig, creag |
| eeast | hal | iasc | iasg |
| ellan | sziget | oileán | eilean |
| gleashtan | szekér | gluaisteán, carr | càrr |
| kayt | macska | cat | cat |
| moddey | kutya | madra, madadh | madadh |
| shap | bolt | siopa | |
| thie | ház | tigh, teach | taigh |
| eean | madár | éan | eun, ian |
| jees | pár | beirt, dís | dithis |
| oik | iroda | oifig | oifis |
| ushtey | víz | uisce | uisge |
Számok
[szerkesztés]| Manx | magyar | legközelebbi ír megfelelő | legközelebbi skót-gaelic megfelelő |
|---|---|---|---|
| un / nane | egy | aon (a haon) / amháin | aon |
| daa / jees | kettő | dó, dhá / beirt / dís | dà / dithis |
| tree | három | trí | trì |
| kiare | négy | ceathair, ceithre | ceithir |
| queig | öt | cúig | còig |
| sheh | hat | sé | sia |
| shiaght | hét | seacht | seachd |
| hoght | nyolc | ocht (a hocht) | ochd |
| nuy | kilenc | naoi | naoi |
| jeih | tíz | deich | deich |
| nane jeig | tizenegy | aon déag | aon deug |
| daa yeig | tizenkettő | dó dhéag | dà dheug |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fodor I. (szerk.): A világ nyelvei, Akadémiai, Bp. (1999).
- Broderick, G.: A handbook of late spoken Manx 1-3, Niemeyer, Tübingen (1984-86).
- Broderick, G.: in Ball. M.-J., Fife, J. (szerk.): The Celtic languages, Routledge, London (1993).
- Wilf, G.: Language conservancy or: Can the anciently established British minority languages survive. in Gorter D., Hoekstra J. F., Jansma,, L. G., Ytsma, J. (eds.): Fourth International Conference on Minority Languages (Vol. II: Western and Eastern European Papers ed.) Bristol, Mulitilingual Matters pp. (1990) 53–67.
További információk
[szerkesztés]